2011. augusztus 29., hétfő

1. fejezet- A bájital {2.rész}

Itt a második rész is. Bocsi, a késésért, de csak most lett ötletem a befejezéshez. Próbálom rövidre fogni, Jó olvasgatást, akkor kezdjük is ott, ahol abbahagytuk:

-Harper, ide jönnél egy szóra?- És félre hívtam őt, nem akartam, hogy mások is meghallják. És szó nélkül elém ballagott.
-Mondd gyorsan Alex, még meg kell írnom a házit.
-Szóval, ma megtudtam mi a láthatatlanság bájitala. Mi lenne, ha meginnánk, hogy ingyen be tudjunk menni holnap arra a jó filmre, amit a szappan reklám után szoktak reklámozni a tévében? Szerintem szuper ötlet, annyira jó vagyok!- próbáltam bízni magamban, hogy meggyőző legyek, de nem hinném, hogy Harper belemegy ebbe a mókába.
-Nem! Alex, mindketten tudjuk jól, mi lenne a vége. Bajba kerülnénk, Justin megmentene minket, utána pedig kapnál 2 hét szobafogságot, én pedig elmondanám neked, hogy milyen hülye voltam, hogy belementem.
-De ez most jó lesz, hidd el nekem!
-Mindig ezt mondod.
-Nem is!- igaza van, tényleg mindig ezt mondom...De akkor is!
-Akkor meg egyedül megyek! Legalább nekem több marad a jóból!- kiabáltam sértődödten.
-Rendben Alex, szia!
-Szia!- vágtam rá dühösen.
Később beosontam a barlangunkba, hogy kiöntsek magamnak egy kis bájitalt.Teljesen olyan színe volt mint a Colának, ezért hát azt mondtam, hogy Cola. Otthagytam a pulton amíg felvettem pár rendelést. Közben Harper jött vissza és leült a pult mellé, ahová az italt tettem. Mire visszamentem, a pohár üres volt. Hirtelen bepánikoltam: Harper megitta a bájitalt???
-Kérlek, mondd, hogy nem ittad meg!
-De Alex, nagyon jól esett egy kis frissítő.
-De az a bájital volt!
-Micsoda? Akkor most láthatatlan leszek?
-Igen!- gyorsan bementünk a barlangba, hogy meg ne lássák, illetve meg ne tudják, hogy Harper láthatatlan lesz.
-Látod Alex, te még véletlenül is nagy galibát tudsz okozni!- kiabálta mérgesen, de a hangján lehetett hallani, hogy fél, pont, mint én.
-Jaj ne, már teljesen eltűntél, csak a ruháid látszanak!- mondtam.
-Alex! Csinálj valamit! Csak tudod, hogyan kell visszafordítani a varázslatot!- már nagyon kétségbeesett volt.
-Nem, nem tudom! Nem figyeltem oda!
-Akkor meg szólj Justinnak!
-Nem szólok!
-De szólsz!
-Nem szólok, majd megkeresem én a megoldást!- és innentől kezdve elszállt belőlem minden kétségbeesettség, és bíztam magamban, hogy meg tudom csinálni.
-Azt kötve hiszem! Mindannyian tudjuk, hogy Alex Russo semmit sem képes maga megoldani!- és eddig tartott az önbizalom varázsa, mert Harpernek teljesen igaza volt.
-Tudoom! De Justin csak a szememre hányná, hogy megint felelőtlen voltam!
-De igaza lenne, mert az voltál.
-Tudoom, tudoom!- ismételgettem.
-Szólok neki...- és az ajtó felé vettem az irányt.
-Helyes. Indulj!- látszott rajta, hogy nagyon ideges, kicsit rossz érzés volt, de én nem szoktam megbánni az ilyesféle eseteket....Ilyen vagyok én :D
-Justin! Idejönnél egy percre?- nem voltam túl boldog, hiszen megint én vesztettem...
-Mit szúrtál már megint el?- már nem csak okos, de gondolatolvasó is...-.-""
-Honnan tudtad?- hülye kérdés, mi másért fordultam volna hozzá, ha nem segítségért?? De igyekeztem drámai hatást elérni.
-Ha nem lenne valami baj, nem szóltál volna hozzám. Na mit csináltál?
Nagynehezen kinyögtem, de csak halkan és gyorsan. Majd rögtön témát váltottam.
-Láthatatlanná változtattam Harpert. Meghívhatlak egy szendvicsre??- és bugyután mosolyogtam.
-Mi??? A bájitallal? És hol van most? Ne próbáld elterelni a szót, ez nem jött be,  mert nekünk nem is kell fizetni a szendvicsekért, van egy szendvicséttermünk!
-Jólvan, jólvan. Tudom, hogy hibáztam, bocsi. A barlangban van.
-Gyere, menjünk oda.
-Harper, jól vagy?- kérdeztem.
-Igen, csak az a baj, hogy LÁTHATATLAN vagyok!!!
-Jólvan, ne kiabálj velem! Justin majd helyre hozza.
-Mint mindig...-motyogta magában.
-Na szóval, Alex, mondd el ezt a bűbájt.- és rámutatott a könyvben egy varázsigére.
Én pedig elővettem a pálcám és elmondtam:
-Esse invisibilem, factus visibilis, sed etiam!És Harper visszaváltozott.
-Most látható vagyok?- kérdezte.-Igen, az vagy! Köszi Justin.-Nincs mit.- mondta és közben mosolygott :)

Hát nem lett olyan jó, jobbat vártam magamtól és a befejezés is nagyon béna, de hosszú lett nagyon és ez az első, de ígérem a többi jobb lesz! :)))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése